Mit nyomjak meg, Danikám?

Budapest régen és most

2017. december 14. 07:46 - Danikád

Telefonon, YouTube-on, a Fortepan-on és más archívumokban kerestünk olyan videókat, fotókat, térképeket, amelyek felidézik a főváros elmúlt évszázadait. Összeszedtünk néhány alkalmazást és gyűjteményt – ha kedvet kap egy hasonló sétához, mindenképp nézze meg az alábbi oldalakat!

budapestmostesregen.jpg

Képek: Shutterstock / Fortepan.hu

A Vissza a múltba – Budapest Időgép nevű alkalmazásban nagyon egyszerűen lehet keresni, segítségével rengeteg infót megtudhatunk akár a városról vagy egy-egy konkrét épületről. Sőt, a saját házunkkal kapcsolatban is végezhetünk kutatásokat a fotelból, megtudhatjuk, milyen volt a környék, vagy milyen épületek álltak a szomszédban.  Az applikáció főleg 19. és 20. századi forrásokból, a városegyesítés előtti építészeti tervekből és régi telekkönyvekből merít. 

Ha a múltidéző séta célja a Citadella és a Szabadság-szobor, érdemes megnézni az Instán a thegirlwiththepalm képeit. A szobor a város legkülönbözőbb pontjain készült fotókon tűnik fel, archívokon, saját képeken, és a két idősík párba állítva is. A 100. jubileumi posztban infografika is található az első 99 kép készítési helyéről. 

#thegirlwiththepalm #szabadságszobor #statueofliberty #budapest #frontview #archive #szabadsághíd #liberty #bridge #bnw #almostlikeanillustration

A post shared by the liberty statue of budapest (@thegirlwiththepalm) on

A Hungaricana oldalt „az amatőr történészek Kánaánjaként” is említik. A site Képcsarnoka az egyik legkomolyabb képi digitális gyűjtemény Magyarországról. A magyar levéltárak, könyvtárak digitalizált gyűjteményeit egyesíti, és rengeteg anyag található itt Budapest múltjáról. A digitalizált fotók térképen is kereshetők, emellett régi térképeket, képeslapokat, történelmi festményeket találhatunk a kiválasztott helyszínről. 

A korabeli városfotózás egyik alap helyszíne a korzó volt, hiszen itt szinte az egész városról szociológiai képet kaphatott az érzékeny szemű fotós. Ha tehát a rakparton nosztalgiázna, egyrészt innen meríthet ihletet, másrészt érdemes megismernie Klösz György munkásságát. Nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem a műfaj egyik legjelentősebb alakja, aki a kiegyezés utáni Magyarországot, Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni főváros fejlődését is végig fényképezte.

Budapest legrégebbi színes fotói 1913-ban készültek, úgynevezett autokróm eljárással. A fotók egy Albert Kahn nevű francia bankár filantróp projektjének keretében születhettek meg: a mágnás fotográfusokat képzett, ő állta az útiköltségüket és a felszerelésüket, az utazások során készült képeket pedig egy gyűjteménybe rendezte, és létrehozta a "Bolygó Archívumát" (Archives de la Planète). A fotósok összesen 72 ezer színes fotót készítettek – ebből 18 készült Magyarország mai területén

Ha szeretne rövidfilmeket nézni a város életéből, keressen rá a British Pathé rövidfilm archívumára a Youtube-on. A Palatinus strandon hófürdőzőktől a gázlámpákig több izgalmas klipet is megnézhet – kötelező program ez egy múltidéző sétához.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://mitnyomjakmegdanikam.blog.hu/api/trackback/id/tr213495751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

MIx 2017.12.14. 12:21:51

A hungaricana.hu oldalt egy jó ideje használom már.
Megdöbbentő okmányokat, iratokat lehet fellelni nagyszüleink, dédszüleink közjegyző előtt kötött ügyleteiről, hitelfelvételekről 100-120 évvel ezelőtt.
Meglepődtem, hogy pl. 1914-ben a Takarékbank a hitelszerződésben ragaszkodott a teljes tőke és a teljes futamidővel számolt összes kamat kifizetésére, akkor is ha az ügyfél rövidebb idő alatt fizette vissza.
Már akkor is!
A kamatok 5-6% körül voltak, akár 50 éves futamidőt is vállaltak.
Nem gondoltak a történelem viharaira.
A kézírásokat nagyon nehéz olvasni, bár az íráskép szép.
Dédszüleink Bp-n többnyire németül beszéltek, okirataikat a közjegyző németül írta le, s utána magyarra fordította. Családfa kutatóknak kincsesbánya, s érdekes korrajz fedezhető fel.
Pl. akkori "tulajdoni lapok" is fellelhetők.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2017.12.16. 12:52:51

De jó lenne az az 1938-as videó hádéban... :-)