Mit nyomjak meg, Danikám?

Nincs több sorbanállás, nagyi!

2017. december 21. 07:28 - Danikád

A videósorozat utolsó részében Dani bevezeti Zsuzsát a netes bankolás rejtelmeibe. Nincs több sorszámhúzás és sorban állás a bankban, és a sárga csekkek miatt sem kell többé elmenni a postára. Az is kiderül, hogyan tilos online bankolni, és mennyire vannak biztonságban az adataink és a pénzünk a neten.

shutterstock_387500767.jpg

A fiatalabb korosztálynak alap, hogy bankba csak nagyon kivételes esetben megy személyesen, a sárga csekk pedig olyan távoli dolog, mint a discman vagy a nyomógombos telefon. Az idősebbek számára viszont az egyik legnehezebben befogadható dolog az, hogy a pénzügyeiket az interneten bonyolítsák. Nem technikailag jelenthet ez kihívást – hiszen a nagyszülők is imádnak posztolni és a közösségi oldalakon lógni – inkább elfogadni azt a tényt, hogy a pénzügyek „láthatatlanná” válnak. Az azonban elég meggyőző lehet nekik is, hogy nem kell ezentúl kisebb expedíciókat szervezni a postára néhány csekk miatt, sem a bankba, ha utalni szeretnének.

Egy kutatás szerint 2007-ben a netezők 25 százaléka használt netbankot az EU-ban, 2016-ban már 59 százalék. Nemrég az Index-olvasók körében is végeztünk egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 70 százaléka a laptopjáról intézi a banki ügyeit, 17 százalékuk a telefonjáról, és 13 százalék az, aki még mindig bankfiókba jár. A netbankolást a válaszadók 36 százaléka tartja teljesen biztonságosnak, 53 százalékuk „eléggé” biztonságosnak” ítéli meg, 11 százalék pedig egyelőre bizalmatlan, a „várok még, amíg biztonságosabb lesz” választ jelölte meg – nagyjából ők azok, akik még mindig személyesen fizetik be a sárga csekkeket, bármennyi időbe is telik ez.

Egy netbank természetesen sokkal több szolgáltatást kínál, mint az utalások, a számlakivonat ellenőrzése és a csoportos beszedési megbízások. A gyakori átutalások űrlapjait a rendszer tárolja, így tényleg csak pár kattintás az unokának küldött havi zsebpénz feladása. A csekkfizetést néhány kattintással el lehet intézni, és arra is van lehetőség, hogy a közüzemi és egyéb számlabefizetést is megoldjuk a fotelból, közvetlenül a bankszámlánkról. Meghatározhatjuk a bankkártyás költés napi limitjét, és ezt bizonyos időintervallumra módosíthatjuk is, valamint akár még tőzsdei műveleteket is végezhetünk.

Mennyire biztonságos?

A legtöbbször a netbankkal kapcsolatban a biztonság, és az adathalászattól, illetve a visszaélésektől való félelem kerül elő – ami nem alaptalan. A kockázatot azonban a legtöbbször a felhasználók óvatlansága jelenti.

Az internetes szolgáltatásnál egy netbank egy sor adatot használ: internetes azonosítót, a felhasználó által ismert titkos jelszót, és banktól függően egyszer használatos, például telefonra küldött számsorral is meg kell erősíteni a belépést és a tranzakciót. Az, hogy valaki illetéktelenül jut az adatainkhoz, még nem elég a visszaéléshez - a netbankos belépéshez vagy tranzakcióvégzéshez ugyanis egy egyedileg kreált azonosító is kell, amit a bank a fenti példában a mi telefonunkra küld el SMS-ben. Arra is van lehetőség, hogy arra alkalmas okostelefonról a bejelentkezéshez és a tranzakciók jóváhagyásához a PIN-kód helyett ujjnyomattal történjen az azonosítás – ez szintén személyünkhöz kötődik.

Természetesen nekünk is meg tennünk az alapvető biztonsági intézkedéseket, és erre az online bankolással ismerkedő nagyszülőket is meg kell tanítanunk. El kell magyaráznunk nekik, hogy lehetőség szerint ne netbankoljanak kávézókban, vagy sokak által közösen használt gépről – a legjobb, ha csak otthonról, a saját gépükről jelentkeznek be.

Ha valamiért mégis muszáj nem otthoni gépről banki ügyeket intézni, a böngészőt inkognitó/privát ablak módban kell használni, majd az alkalmazásból a KILÉPÉS gomb megnyomásával és a böngésző bezárásával kell kilépni. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy a megnyitott oldalakat a számítógép tárolja, ezért soha ne engedélyezzék az ideiglenes internet fájlok mentését.

 

Az sem mindegy, milyen jelszót választunk: érdemes olyat kitalálni, amit más weboldalon/alkalmazásban/szolgáltatásban nem használunk, és amit a személyes adatainkból nem lehet kikövetkeztetni. Felejtsük el az unokák születési dátumait, és még véletlenül se tároljuk a jelszót a pénztárcában, vagy a telefonon. Fontos, hogy a jelszó megfelelően „összetett” legyen, vagyis legalább 10-12 karakter hosszú legyen és vegyesen tartalmazzon számokat, kis/nagybetűket és speciális karaktereket. Az sem árt, ha rendszeresen megváltoztatjuk a jelszót.

A scam és az adathalászat szintén gyakori visszaélési mód, mely során megpróbálják megszerezni a számla- vagy bankkártyatulajdonos adatait és jelszavait. A csalók legtöbbször emailben keresik meg az ügyfeleket, az ebben szereplő link pedig egy olyan oldalra vezet, ahol elkérik jelszavukat és egyéb személyes adatukat. Ezek az oldalak nagyon hasonlítanak a bankok eredeti honlapjára, ezért fontos megértenünk és másokkal is megértetnünk, hogy soha ne válaszoljanak az ilyen jellegű e-mailekre.

A számítógépet és a mobileszközt is védeni kell a vírusoktól, a böngésző adatbiztonsági beállításait pedig a legnagyobb biztonságot garantáló szintre kell belőni. Ebben segíthetünk is kevésbé hozzáértő rokonainknak, ismerőseinknek, és nem árt időnként ellenőrizni és karbantartani a rendszert.

A banki és postai sorban állás helyett felszabadult időnek pedig épp az általunk felkészített szeretteink örülnek majd a legjobban!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mitnyomjakmegdanikam.blog.hu/api/trackback/id/tr2613513991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2017.12.21. 10:48:06

Ez valami reklámblog????

2017.12.23. 15:29:11

Szerintem az inkognitómód a legnagyobb öngól. Ha IT biztonsági szaki vagy cracker (nem a jószándékú hacker), akkor elsődlegesen az inkognitó módban végzett műveleteket nézném. Hisz valamit titkolni akarnak.

Az inkognitó módot sokan félreértik. Az csak arra jó, hogy a gépen ne tárolja a böngészi előzményeket, ott végzett dolgokat, hisz bezáráskor automatikusan törli a böngésző. Az max arra jó, hogy a válások számát csökkentse. De nem lesz biztonságosabb attól a szörfölés.
süti beállítások módosítása