Ma már egy kávézóból is le lehet foglalni az álomnyaralást, persze nem árt, ha előtte alaposan tanulmányozzuk a pénztárcánknak megfelelő kínálatot és az utazók kommentjeit. A technológiai fejlődés nemcsak a fiatalabb korosztály utazási szokásait írja át, így eljött az idő, hogy Dani beavassa Zsuzsát az online utazásszervezés és szállásfoglalás világába. A cél: Spanyolország!
Zsuzsa és Dani múltidéző sétára indul: Zsuzsa életének fontos helyszíneit keresik fel, és megkeresik, hogy néztek ki Budapest - sok más vidéki település - ikonikus terei a múltban. Ehhez a YouTube-on, a Fortepan-on és más archívumokban kutatnak fotók, térképek, videók után. Az is kiderül, hol randizott Zsuzsa fiatalkorában, és mennyi minden változott azóta a helyszínen.
Két és fél éve indult el az OTP Bankban a Digitális Transzformációs Program (DTP), amelynek projektjeiről, a program keretén belül zajló műhelymunkáról és a jövőbeni tervekről beszélgettünk Schenk Tamással, a DTP vezetőjével.
A DTP ernyője alatt az elmúlt két és fél évben összesen eddig több, mint 20 új megoldás vált elérhetővé az ügyfelek és az ügyintézők számára. Azt látjuk, hogy nagyon hangsúlyos cél volt a belső fióki folyamatok egyszerűsítése és fejlesztése, vagy például a mobil megoldások bővítése.
Miért ezek voltak a kiemelt területek?
Schenk Tamás: Bankunknak nagy múltja van az innováció terén: a bankkártyától az internetbankig sok fejlesztéssel voltunk már úttörők vagy jelentünk meg az elsők között. Az elmúlt tíz évben azonban felgyorsult a fejlődés, amit senki nem hagyhatott figyelmen kívül. Például a mobiltelefonok tudása ugrásszerűen megnőtt és erre a tudásra alapozva egy egész sor fejlesztőcég tört be a piacra újszerű, nagyszerű ügyfélélményt kínáló megoldásokkal. Mindez arra világított rá, hogy az eddigi fejlesztési tempó nem lesz elégséges a jövőben.
Digitális Transzformációs Programunkat (DTP) is ez a folyamatosan gyorsuló fejlesztési igény hívta életre. Az volt a célunk, hogy mindazt a fejlesztési munkát, amit eddig is végeztünk a banknál, az eddiginél gyorsabban, hatékonyabban, strukturáltabban és világosan kijelölt prioritások mentén végezzük.
A videósorozat utolsó részében Dani bevezeti Zsuzsát a netes bankolás rejtelmeibe. Nincs több sorszámhúzás és sorban állás a bankban, és a sárga csekkek miatt sem kell többé elmenni a postára. Az is kiderül, hogyan tilos online bankolni, és mennyire vannak biztonságban az adataink és a pénzünk a neten.
Néhány kattintással egy egész utazást megszervezhetünk, a jól megválasztott alkalmazások pedig rengeteg stresszes helyzettől mentenek meg minket. A technológiai fejlődés alaposan átrendezi az utazási szokásainkat, és ez nemcsak a fiatalabb korosztályra jellemző.
Telefonon, YouTube-on, a Fortepan-on és más archívumokban kerestünk olyan videókat, fotókat, térképeket, amelyek felidézik a főváros elmúlt évszázadait. Összeszedtünk néhány alkalmazást és gyűjteményt – ha kedvet kap egy hasonló sétához, mindenképp nézze meg az alábbi oldalakat!
Képek: Shutterstock / Fortepan.hu
A Vissza a múltba – Budapest Időgép nevű alkalmazásban nagyon egyszerűen lehet keresni, segítségével rengeteg infót megtudhatunk akár a városról vagy egy-egy konkrét épületről. Sőt, a saját házunkkal kapcsolatban is végezhetünk kutatásokat a fotelból, megtudhatjuk, milyen volt a környék, vagy milyen épületek álltak a szomszédban. Az applikáció főleg 19. és 20. századi forrásokból, a városegyesítés előtti építészeti tervekből és régi telekkönyvekből merít.
Ha a múltidéző séta célja a Citadella és a Szabadság-szobor, érdemes megnézni az Instán a thegirlwiththepalm képeit. A szobor a város legkülönbözőbb pontjain készült fotókon tűnik fel, archívokon, saját képeken, és a két idősík párba állítva is. A 100. jubileumi posztban infografika is található az első 99 kép készítési helyéről.
A Hungaricana oldalt „az amatőr történészek Kánaánjaként” is említik. A site Képcsarnoka az egyik legkomolyabb képi digitális gyűjtemény Magyarországról. A magyar levéltárak, könyvtárak digitalizált gyűjteményeit egyesíti, és rengeteg anyag található itt Budapest múltjáról. A digitalizált fotók térképen is kereshetők, emellett régi térképeket, képeslapokat, történelmi festményeket találhatunk a kiválasztott helyszínről.
A korabeli városfotózás egyik alap helyszíne a korzó volt, hiszen itt szinte az egész városról szociológiai képet kaphatott az érzékeny szemű fotós. Ha tehát a rakparton nosztalgiázna, egyrészt innen meríthet ihletet, másrészt érdemes megismernie Klösz György munkásságát. Nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem a műfaj egyik legjelentősebb alakja, aki a kiegyezés utáni Magyarországot, Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni főváros fejlődését is végig fényképezte.
Budapest legrégebbi színes fotói 1913-ban készültek, úgynevezett autokróm eljárással. A fotók egy Albert Kahn nevű francia bankár filantróp projektjének keretében születhettek meg: a mágnás fotográfusokat képzett, ő állta az útiköltségüket és a felszerelésüket, az utazások során készült képeket pedig egy gyűjteménybe rendezte, és létrehozta a "Bolygó Archívumát" (Archives de la Planète). A fotósok összesen 72 ezer színes fotót készítettek – ebből 18 készült Magyarország mai területén.
Ha szeretne rövidfilmeket nézni a város életéből, keressen rá a British Pathé rövidfilm archívumára a Youtube-on. A Palatinus strandon hófürdőzőktől a gázlámpákig több izgalmas klipet is megnézhet – kötelező program ez egy múltidéző sétához.
Videósorozatunk legújabb részében Dani kisebb pánikot okoz Zsuzsának azzal, hogy jelképesen elveszi a táskáját, és benne a pénztárcáját, hogy bebizonyítsa, elég egy telefon arra, hogy taxiba üljenek, ebédeljenek, vagy éppen bevásároljanak.
Az elmúlt években szinte hatványozódott azoknak a tevékenységeknek a száma, amelyeket a mobilunkon végzünk el. A közösségi oldalakon való böngészés mellett a vásárlást is a telefonunkkal intézzük, lassan minden a készülékünk körül forog, így nem csoda, hogy a mobil ma már nemcsak a bankban való sorban állást váltja ki, hanem fizetőeszköz is.
A magyar internetezők fele vásárol is a világhálón, és alaposan átrendezi az internetes kereskedelmet, hogy már a nagyszüleink is szívesen vásárolnak a fotelból. De mégis mi az, amire szívesen költünk látatlanban is?