Mit posztol először a nagymama az Instára? Hogyan találja meg az unokája segítségével a gyerekkori szerelmét a Facebookon? Mit vesz először önállóan a neten, és mit szól ahhoz, hogy a dédunokához vezető egyik lehetséges út ma a bál helyett a Tinder? Videósorozatunkban egy nyitott és tettre kész nagymama és az őt mentoráló unoka kalandjait követjük végig, az első netes banki tranzakciótól az online ismerkedésig.

A fiatalok 93%-a netezik, az nyugdíjaskorúak pedig belehúztak

A munkához, a tanuláshoz, vagy épp a sporthoz ma már létfontosságú a mobil és az internet, mégsem adatik meg mindenkinek ma Magyarországon, hogy hozzáférjen. A KSH 2016-os adatai szerint a magyar háztartások 79 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel - ami még mindig elmarad az EU átlagtól. A magyarok 19 százaléka soha nem internetezett, és 71 százalékuk használja csak naponta a világhálót. (2010-ben ez az arány csak 48 százalék volt).
Az 1982 után született Y-, és az 1995 után született Z-generációnak már alap, hogy mindent az interneten intéz, szervez le, vásárol. Míg az előbbiek még emlékeznek a világhálómentes élet szépségeire és kihívásaira, a Z-generáció tagjai már az digitális világ bennszülöttei, számukra a wifi az alapvető szükségletek egyike. Egyre gyakrabban előfordul, hogy a kisgyerekek első szava a „mama” helyett a „tablet”, és már pelenkás korukban magabiztosan nyomogatják.

Nálunk a 16-25 évesek 93%-a és a 25-34 évesek 89 %-a netezik, az USA-ban pedig 99 %-uk. Semmiről nem akarnak lemaradni, az élményeket a lehető leghamarabb meg akarják osztani a közösségi felületeken. Számukra szinte elképzelhetetlen az internet nélküli lét – pedig az idősebb generációkban még rengetegen élnek így.

A statisztikák szerint Magyarországon az 55-64 évesek 54%-a, a 65-74 évesek 26%-a használja a világhálót. Az arányok az uniós átlaggal nagyjából megegyeznek, egyedül az 65–74 évesek korcsoportjában van jelentősebb elmaradásunk. Csak viszonyításképp: az USA-ban az 50-64 évesek 87%-a, a 65 év felettiek 64%-a használja az internetet.

Fontos megemlíteni, hogy az idősebb korosztály tagjai egyre nagyobb arányban merülnek el a digitális világban: Magyarországon több mint 3-szor annyian interneteznek, mint 2010-ben.

Forrás: KSH

A nagyszülők az unokáktól tanulnak

A digitális világgal ismerkedő nagyszülőkről és idősebb korúakról sokszor a netes mémek jutnak az eszünkbe, és gyakran csak mosolygunk azon, ahogy felfedezik az internet lehetőségeit. Pedig nagyon is komolyan kell vennünk a hatvan pluszos korosztály digitális írástudásában rejlő potenciált, és egyáltalán nem mindegy, hogyan vezetjük be őket a számukra ismeretlen, néha tényleg félelmetes univerzumba.

Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb lehet a nagymamáink élete, ha nem kell elmenniük hetente többször bevásárolni, ehelyett házhoz szállítják nekik a megrendelt árut. Nem kell sorban állniuk a bankban és a postán, a fotelból is el tudják intézni a csekkbefizetést, vagy átutalni az unokának a ballagásra szánt pénzt. Nem kell fél napot rászánniuk egy-egy hivatalos ügy intézésére, mert időpontot foglalnak az okmányirodában. Gyakrabban beszélhetnek a távol élő családtagjaikkal, vagy fel tudják venni a kapcsolatot régi ismerőseikkel, a magányosan töltött délutánok helyett találkozót beszélhetnek meg a közösségi oldalakon megtalált régi iskolatársakkal.

Az 55 pluszos generáció tagjai egyre nyitottabbak, és egyre többen hajlandók képezni magukat, hogy kilépjenek a digitális írástudatlanságból. A fiatalabb generáció tagjai sokat segíthetnek nekik, ha megmutatják, milyen életmódbeli pozitív változásokra számíthatnak, ha kilépnek az analóg világból.

Ugyanakkor nincs könnyű dolguk, hiszen olyan fogalmakat, összefüggéseket kell elmagyarázniuk, amelyek használatába „beleszülettek”. Rengeteg türelemre és rugalmasságra van szükség, de a sikertörténetek, is bizonyítják, hogy érdemes időt és energiát szánni a nagyi digitális felzárkóztatására.