Mi, magyarok az európai átlagnál jobban rá vagyunk kattanva a közösségi oldalakra: social networkingben a hatodikak vagyunk Európában, a magyar időskorúak pedig a legaktívabbak a területen, legalábbis egy 2016-ban közzétett kutatás szerint. Éppen ezért ne lepődjön meg senki, ha a nagymamája jelzi, hogy most már ő is nyitna egy Facebook-fiókot.
Az Eurostat 2017-es, 16-74 éves internetezők között végzett kutatása szerint a magyar internethasználók 66%-a aktív a közösségi oldalakon. Ezzel a hatodikak vagyunk a kontinensen, nálunk csak Dánia, Svédország, Belgium, az Egyesült Királyság és Luxemburg netezői social networkingelnek többet, a legkevésbé pedig a szlovéneket, a franciákat és az olaszokat izgatja a dolog.
Még mindig a Facebook a világ legnépszerűbb közösségi oldala, havonta 1,8 milliárd aktív felhasználója van. Így természetesen a Facebook sem maradhat ki a sorozatunkból, amelyben Zsuzsa és Dani kalandjait követjük végig az első Insta poszttól és netes banki tranzakciótól az online ismerkedésig.
De mit kezd a Facebook a senior korú felhasználókkal?
Idősödő facebookozók
A közösségi oldal legtöbb felhasználója a húszas, harmincas és negyvenes éveikben járókból kerül ki, a legfiatalabb generáció pedig kezdi hanyagolni a Facebook-ot. Ez valahol érthető, hiszen ki akar egy olyan oldalon fent lenni, amit a szülei és a tanárai is látnak és napi szinten használnak.
Mindez alaposan átrendezi a Facebook marketing stratégiáját, még akkor is ha a legfiatalabbak önálló jövedelem hiányában elég csekély vásárlóerővel rendelkeznek. A Facebook egyre inkább a középkorúakat célzó hirdetési felületté válik, aki a fiatalokat akarja elérni, annak utánuk kell menni pl. az Instagramra - ami egyébként szintén a Facebook-tulajdona.
Az oldalnak azonban az idősebbekre is egyre több figyelmet kell fordítania: egy 2017 januári kutatás szerint globálisan az aktív Facebook-felhasználók 5 százaléka tartozik az 55-64 éves korosztályba, és 4 százalékuk idősebb 65 évesnél. Az előbbi korcsoportban a nők aránya nagyobb (3%), az utóbbiban kb. ugyanannyi nő és férfi használja a közösségi oldalt. Az online világba belépő 65 év felettiek 56 százaléka létrehozott már facebook-profilt, legalábbis egy 2014-es felmérés szerint.
A legidősebb user, a 114 éves korában elhunyt Anna Stoehr volt, aki anno jelezte a Facebooknak, hogy nem tudja beállítani valós születési évét. A legkorábbi opció ugyanis 1905 volt, így le kellett tagadnia jó pár évet az igazi korából. A rendszerben nem történt változás, de a matróna kapott 114 szál virágot a Facebooktól az utolsó születésnapjára.
2015-ben pedig az is kiderült, hogy a magyar nagyszülők a legelszántabbak, ha arról van szó, hogy csatlakozzanak az online világhoz: az Eurostat kutatási eredményei szerint az internet-használó idősek közül a magyarok a legaktívabbak a Facebookon és más közösségi oldalakon. Míg az európai átlag 23 százalék az időskorú (65-74 éves) netezők körében, Magyarországon az idősebb userek 51 százaléka van jelen a közösségi oldalakon.
Segítség, posztol a nagymamám!
Az idősebb generáció nagyon hamar rákattan az unokás képek posztolására és az adásvételi csoportokra, és eleinte gyakran megmosolyogtatják fiatalabb családtagjaikat direkt kérdéseikkel és vélemény-nyilvánításaikkal.
Nem elég azonban a technikai tudnivalókat átadni, és elmagyarázni, hogy melyik hozzászólás lesz mindenki által látható, és hogyan lehet privát üzeneteket küldeni. Az is fontos, hogy felvilágosítsuk a nagyszülőket az internetbiztonságról, a visszaélések lehetőségéről és az álhírekről. Akár sokkhatásként is érheti őket ez a rengeteg információ, nehéz különbséget tenniük a valós és hamis tények között.
Jobb, ha mindenki felkészül arra, hogy idősebb szülei, vagy nagyszülei előbb-utóbb posztolni fognak, ha eddig nem tették meg.